A kis penny kalandjai

Szerzőnk, Tisóczki Aliz a mesék csodálatos világába kalauzol bennünket, ami nem csak a gyermekek lelkét szólítja meg, hanem a felnőtt olvasókét is.

0
233
A kis penny kalandjai
illusztráció: Király Zoltán
Valami megcsillant a napfényben, apró aranyszínű és lapos. Egy penny a járdakövön. Arra járt egy kisfiú. Az anyukája sietve húzta maga mellett, lehajolni nem is volt ideje, de azért belérúgott és ámulva nézte, ahogy a kis pénzdarab szökellve forog néhányat a levegőben, majd leesik a járdára újra. A kis penny ott fénylett megint és most egy bohókás külsejű lány látta meg.

Ő is felvette, aztán becsukta a szemét, gondolhatott valamire és eldobta hátrafelé. Az utcán elég sokan jártak ezen a borongós napon, így nem sokáig hevert a járdán a penny. Egy asszony kapta fel. Bedobta a tárcájába többi közé. Csak pár percig lapult a sötétben a kis penny, mert nemsokára egy pékség pultján találta magát. Csak egy pillanatra tudott körbepillantani, hogy lássa a szépen sorakozó kenyereket, kifliket, meg a halmokban álló briósokat.

Ezer szóval, ezer gondolat

A kasszának is kenyér szaga volt, ahova tette az eladó. Nagyon jó volt itt várakozni ebben a kellemes, otthonosszagokkal teli helyen, de megint a pultra került és egy fiú zsebében kötött ki. Az utcáról buszra szállt a srác és az aprók között a pennyt is a sofőr elé borította. A sebességet, mámorosan élvezte és hallgatta a megállók nevét.

Csak ment a busz körbe – körbe, már megismerte a megállókat. Egyszer csak belenyomták valaki markába. Megint ő lett a visszajáró. A zsebben a többi apróval ismerkedett egy ideig, aztán egy kalapba dobták.
Egy fiú hegedült, mellette ült a kutyája, állapította meg a penny. Most itt kuksolt azzal a kevés apróval, akiket még ide dobtak és gyönyörködött a fiú játékában. Mikor eljött az este a fiú a zsebébe gyömöszölte a kis pennyt is, és elindult az utcán. Útközben betért egy boltba és a kis penny, megint a pulton találta magát. Kutya eledelt adtak cserébe érte és a társaiért.

Itt is nagyon jó érzés volt nézelődni, mert sokan jöttek kedves, szeleburdi állatokkal. Amikor újra a pulton volt, már meg se lepődött. Tudta, hogy megint valami új vár rá. A kisfiú meleg tenyerébe nagyon jó érzés volt beleburkolózni.

A kis penny kalandjai

Aztán, ahogy hazaértek, bekerült egy albumba, ahol már nagyon sok szép érme sorakozott, sokkal értékesebbek is, mint a kis penny. Azért csak kihúzta magát minden alkalommal, ha a kisfiú mutogatta a gyűjteménye darabjait az ismerősöknek és igazán boldog volt, hogy ilyen szép helyen élheti le a maradék penny életét.

FORRÁS1000 Words Magazine - author : Aliz Tisoczki | illusztráció: Király Zoltán
Előző cikkAz “instaanyák” kora – avagy gyereknevelés à là social media
Következő cikkPadlógáz Tűsarokban… avagy nőként hazaköltözni Angliából, teljesen egyedül
Bemutatkozás A nevem Tisóczki Aliz. Ha magamra gondolok az első, ami eszembe jut, az a kíváncsiság. A válaszok pedig jöhetnek bárhonnét. Iskolákból, könyvekből, barátoktól. Több munkában is kipróbáltam magam, de úgy érzem, hogy a mostani már marad. Klinikai fogászati higiénikus vagyok. Ha bármilyen kérdésed van fogápolásról ne habozz. Imádok olvasni. Innen már csak egy lépés volt az írás. Hat éves voltam, épp, hogy csak ismerkedtünk a betűkkel, amikor az első önálló versike megszületett a fejemben, Azóta is szívesen írok mindenféléről, ami fontos, érdekes, vagy megnyugtató számomra. Érdekel a történelem. De nem a politikai, hanem az összes többi. Például az ételek története. Ezzel kapcsolatban évekig blogot vezettem, hogy más is elolvashassa milyen különleges anekdotákra bukkantam. Szeretek főzni, de amikor az ételekre gondolok nem egy recept listáját látom magam előtt, hanem egy emléket. Kinek készítettem, hol ettem és mikor. Vagy egy világot, amit köréje képzelek. Ebből az egyvelegből születnek a gasztró novelláim. Ha olvasod az írásaimat, talán egy szeletet meglátsz belőlem is. Köszönöm, hogy itt vagy. Alizhttps://1000wordsmagazine.com

Leave a Reply