Padlógáz Tűsarokban… avagy nőként hazaköltözni Angliából, teljesen egyedül

Egy 27 éves talpig nő, kicsit pasis aggyal, tűsarokban padlógázzal, vagy padlógázzal tűsarkúban, aki kalandos úti kalandját osztja meg velünk és a folytatásban sok érdekes, hasznos tudnivalóval gazdagodhatunk. Szerzőnk, Mészáros Tündi írása.

250
Padlógáz Tűsarokban… avagy nőként hazaköltözni Angliából, teljesen egyedül
Öt éve éltem Angliában, amikor úgy döntöttem, hogy hazaköltözöm. Sok mindennel kellett szembesülnöm. Rengeteg elintézni való, papírok, biztosítás és sok egyéb. A legfontosabb pedig, hogy hogyan is fogom az elmúlt évek alatt összegyűjtött dolgaimat hazaszállítani. Sok-sok lehetőség áttekintése után, úgy döntöttem, hogy a legköltséghatékonyabb az lesz, ha veszek egy furgont, bepakolok és nekivágok teljesen egyedül fél Európának.
Kiválasztani egy idegen országban, egy olyan autót, amely elég nagy ahhoz, hogy minden beleférjen, illetve elég megbízható ahhoz, hogy 2500km-ről hazahozzon, nem volt egyszerű feladat. Szerencsére tudtam, hogy mit kell megnéznem egy használtautón, hova kell nyúlnom és mit kell kérdeznem, így viszonylag hamar találtam egy Fiat Ducato típusú kisfurgont, ami megfelelt az elvárásaimnak.
Megvettem. Elintéztem a vétellel járó papírmunkát, olajat cseréltettem benne és bepakoltam, majd nekivágtam egy nem mindennapi útnak és a történet itt kezdődik…
Komppal érkeztem Angliából, Franciaországba, de még mielőtt folytathattam volna utam kis hazánk felé észrevettem, hogy az egyik gumim lapos. A kompról legurulva az első benzinkúton, keményre fújtam a kereket és reméltem, hogy csak a szelepnél eresztett és más probléma nincs. Persze nem így lett. Néhány száz kilométer után világossá vált, hogy defektem van. Ekkor már átléptem Belgium határait és haladtam úti célom felé. Eldöntöttem, hogy felteszem a pótkereket egy benzinkúton. Remélem mindenki, akinek jogosítványa van emlékszik, hogy bizony elméletben megtanítanak minket, hogyan is kell végrehajtani egy kerékcserét.

 

[sc name=”kiemeles1o”]El kell mondanom, a való életben persze semmi sem úgy működik, ahogy kellene.[sc name=”kiemeles1z”]

Tehát minden erőmet összeszedve felemeltem a telepakolt, közel 3 tonnás autót, hogy végrehajtsam a cserét. A pótkerék az autó alján egy tartóban felcsavarozva található. Szuper, ott volt, már csak le kellett volna szedni, ha nem lett volna minden csavar beletörve. Hát igen, ilyen az én formám. Közel 2 óra próbálkozás után megkérdeztem a benzinkúton, hogy hol a következő gumis, ahova mehetnék. Itt jött egy újabb fordulat, ugyanis közölték velem, hogy pünkösdhétfő van egész Európában, így minden zárva tart, kivéve a feláras Road Side Assistance-t. Nem volt mit tenni, a tovább haladás érdekében fel kellett hívnom őket. Jöttek is, gyorsan, viszonylag jó áron meg is oldották a problémám, végre indulhattam tovább ez után a kb. 4 órás kényszerpihenő után.

Padlógáz Tűsarokban… avagy nőként hazaköltözni Angliából, teljesen egyedül Örültem, hogy újra úton vagyok, még előttem állt 1700 km. Németországban, úgy az út felénél éreztem, hogy fáradok, meg kellett állnom, pihenni. Kerestem egy nagy kivilágított parkolót és aludtam 2 órát.
Néhány kilométerrel az után, hogy újra elindultam, hatalmas köd lett az autópályán. Soha nem láttam még ilyet. Olyan volt, mint a vatta. Nem lehetett átlátni rajta és a környezetből sem láttam semmit. Majd egyszer csak egy rendőrautó villogó fényei letereltek mindenkit egy pihenőbe a pályáról, mert annyira veszélyessé vált a helyzet. Álmos már nem voltam, inkább ettem valamit a pihenő éttermében. Mire kijöttem, megdöbbenve tapasztaltam, hogy az autók eltűntek a parkolóban. Vagyis nem eltűntek, csak a ködtől semmit sem lehetett látni.

Viccesen a telefonom fényénél a rendszámtáblákat megvilágítva köröztem az autók között a sajátomat keresve. Még én is nevettem a helyzeten. Közel 38 óra és 2400 km megtétele után hazaérkeztem. Épségben, nagyon fáradtan, bedagadt bokával; de otthon voltam végre. Az autó, amit választottam, hazavitt, minden dolgommal együtt, defektestől, ködöstől, viharostól. A mai napig használom mindennap. Hazaérkezésem után, a BMW-nél helyezkedtem el, mint újautó értékesítő. Egyáltalán nem egy nőies szakma, sőt én vagyok az egyetlen női értékesítő, de nagyon szeretem és sikeres vagyok benne, ami nekem sokat számít. Az emberek bíznak a szakmai tudásomban, és én is bízok magamban.

[sc name=”kiemeles1o”]Tehát összefoglalva, amit számomra jelent az, hogy NŐ vagyok annyi, hogy semmivel sem vagyok gyengébb, kevesebb, mint férfi társaim.[sc name=”kiemeles1z”]

Sőt, képes vagyok érvényesülni és mindent saját erőből elérni, amit csak akarok. A rovatom így arról fog szólni, hogy nőként sem kell megijedni a technika világától, az autóktól, extrém sportoktól stb. Sőt, véleményem szerint pontosan azt a világot éljük, ahol egy nő ugyanannyira megállhatja a helyét egy „pasis” szakmában, mint egy férfi.

Padlógáz Tűsarokban… avagy nőként hazaköltözni Angliából, teljesen egyedül
Közel 38 óra és 2400 km megtétele után hazaérkeztem.

Hölgyeim! Ha hiszünk magunkban, igenis bármire képesek vagyunk; talán néha egy kis segítséggel. A következő cikkeim erről fognak majd szólni, arról a bizonyos „kis segítség” -ről. Legyen szó új, vagy használtautó vásárlásról, szervizről, ügyintézésről, sportokról, műszaki cikkekről. Egy nőtől, nőknek, érthető nyelven.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here